By Valerie Krantz Copyright Spintastics Skill Toys Inc., 1996

  A yo-yo minden val�sz�n�s�g szerint K�n�b�l ered, ennek ellen�re az elsõ ir�sos forr�s, mely emlit�st tesz r�la, G�r�gorsz�gb�l, K.e. 500-b�l sz�rmazik. Az �kori j�t�kszer f�b�l, f�mbõl, vagy cser�pbõl k�sz�lt, s egyszer�en "korongnak" nevezt�k. Szok�sban volt, hogy amikor egy gyermek bet�lt�tt egy bizonyos �letkort, kor�hoz illõ j�t�kokat aj�nljanak fel az isteneknek. A cser�pbõl k�sz�lt "korongokat", t�r�keny anyaguk miatt, val�szin�leg legink�bb ilyen c�lokra sz�nt�k, mintsem j�t�kszernek. A korabeli v�za egy g�r�g ifj�t �r�kit meg, amint �pp "korongozik". Az ath�ni G�r�g Nemzeti M�zeumban t�bb hasonl� v�za, illetve egy val�di cser�p yo-yo is megtal�lhat�ak.
Egyes t�rt�nelmi feljegyz�sek arr�l tanuskodnak, hogy a 16. sz�zadban a F�l�p-szigeteki vad�szok a f�k tetej�rõl, egy 20 l�b hossz� zsin�rhoz r�gzitett kõvel vad�sztak az alattuk l�võ �llatokra. A „fegyvert" vissza lehetett h�zni, majd �jra �s �jra "bevetni". Innen ered az a sz�lesk�rben elterjedt elk�pzel�s, miszerint a yo-yo igazi elõfut�ra a F�l�p-szigeteki kõbunk� volt. Ez a felt�telez�s azonban, perd�ntõ t�rt�nelmi t�nyek hi�ny�ban ink�bb csak a k�pzelet sz�lem�nye, sokkal val�szinubb az, hogy a yo-yo K�n�b�l nemcsak G�r�gorsz�gba, hanem a F�l�p szigetekre is eljutott, ahol az�ta is nagyon n�pszerû j�t�k a gyerekek k�r�ben.

  A k�vetkezõ, t�rt�nelmileg hiteles, a j�t�kra utal� t�rgy egy Indi�b�l, 1765-b�l sz�rmaz�, k�zzel festett miniat�r doboz, mely egy piros ruh�s, yo-yo-z� l�nyk�t �br�zol. Az ezt k�vetõ 25 �vben a yo-yo megh�ditotta Nyugat-Eur�p�t is,s igen k�zkedveltt� v�lt, k�l�n�sen Sk�cia, Franciaorsz�g �s Anglia arisztokrata k�reiben. Ahov� csak eljutott a j�t�k, mindenhol m�s n�ven v�lt ismertt�.

  Franciaorsz�gban egy 1789-es festm�nyen a n�gy �ves, k�sõbb a t�rt�nelembe mag�t XVII. Lajos n�ven be�r� kisfi� j�tszik az emigrette-�vel. A francia szabads�gharc, �s a terror uralma alatt sok arisztokrat�nak kellett P�rizsba, N�metorsz�gba, vagy m�s orsz�gokba menek�lnie. Megszokott �letst�lusukat felbor�totta a parasztok l�zad�sa, de elef�ntcsontb�l, vagy �vegbõl k�sz�lt yo-yo-ikat magukkal vitt�k sz�m�zet�s�kbe. A yo-yo egyik francia elnevez�se pontosan innen ered, hiszen az emigrette kifejez�s nem m�st jelent, mint „elhagyni az orsz�got", sz�m�zetni. A j�t�k egy m�sik beceneve ekkort�jt a de Coblenz volt, utal�s annak a v�rosnak a nev�re, ahol sok francia emigr�ns tal�lt mened�ket. Ezen elnevez�sek r�vil�g�tanak arra a fontos t�rt�nelmi kapcsolatra, mely a Francia Szabads�gharc �s a j�t�k k�zt �ll fenn .

A t�rt�nelem folyam�n figyelmen kis�rhetj�k a yo-yo m�sik nagy �rt�k�t, stresszold�st. Mig a francia nemess�g k�r�ben csup�n divatos kedveltet�s volt, addig a kev�sb� szerencs�sek a guillotinhoz vezetõ utuk alatti fesz�lts�get oldott�k vele. Az 1780-as �vekbõl sz�rmaznak azok a rajzok, melyek t�bbek k�z�tt Lafayette ezredest �s csapatait �br�zolj�k yo-yo „dob�l�s" k�zben. A yo-yo 1791-ben �rkezett P�rizsba, s „joujou de Normandie" n�ven v�lt k�zismertt�. Sokak ez lehet a modernkori amerikai elnevez�s, a "yo-yo" etimol�giai gy�kere. A j�t�k ir�nti nagy �rdeklõd�s bizony�t�ka a h�res sz�ndarab�r�, Beaumarchais mûve, a Figar� H�zass�ga 1792-bõl. Az egyik jelenetben az ideges Figaro, a szok�sost�l elt�rõen nem a kez�t t�rdeli, hanem emigrette-�vel pr�b�lja levezetni fesz�lts�g�t. Amikor felteszik neki a k�rd�st, hogy m�gis mire j� az emigrette, igy felel: „Nemes j�t�k, mely elûzi a gondolkod�s f�rads�g�t." 1815 j�nius 18-�n, a hires Waterloo-i csata napj�n Napoleon �s csapatai �ll�t�lag szint�n yo-yo seg�ts�g�vel pr�b�ltak relax�lni a harc elõtt.

A yo-yo �r�let �ts�p�rt eg�sz Eur�p�n; Angli�ba Sk�ci�n �s Franciaorsz�gon kereszt�l �rkezett meg. Az angolok, �tv�ve a francia kifejez�st, bandalornak hivt�k a j�t�kot, ezenkiv�l haszn�latban volt a quiz elnevez�s, illetve utaltak r� �gy is mint a "francia piperkõc". Egy 1791-bõl sz�rmaz� metszet Wales hercege, a k�sõbbi IV. K�roly �br�zolja, bandalore-t p�rgetve. A j�t�k n�pszer�s�ge �s a herceg hatalma folyt�n a yo-yo "A Wales-i herceg j�t�ka"-k�nt lett ismert, hamarosan pedig "st�tuszszimb�lumm�" v�lt: egy mag�ra valamit is ad� ember sem �lhetett n�lk�le! A j�t�k folyamatos n�pszerûs�g�t t�kr�zi az 1862-bõl sz�rmaz� illusztr�ci�, amelyen k�t fiatal fi� egy idõsebb h�lgyet ijesztget a quiz-zel.

Az Egyes�lt �llamokban a yo-yo elsõ �r�sos eml�t�se 1886-ra dat�l�dik, amikor is k�t Ohio-beli f�rfi szabadalmaztatta a "tov�bbfejlesztet bandalore-t". Egy �vvel k�sõbb egy n�met emigr�ns, Charles Kirchof szabadalma alapj�n kezdõd�tt meg "visszat�rõ ker�k" gy�rt�sa. Az Egyes�lt �llamokban 1887 �s 1911 k�z�tt k�l�nf�le, yo-yo gy�rt�sra vonatkoz� szabadalmak l�ttak napvil�got, de ezen k�v�l semmi eml�t�sre m�lt� nem t�rt�nt.

  Az Amerikai Tudom�nyos Mell�klet 1916-ban megjelent "F�l�p-szigeteki j�t�kok" c�mû cikke nevezi elõsz�r a j�t�kot yo-yo-nak, ami egyesek szerint a filipp�n� "gyere-gyere" vagy "visszat�rni" jelent�sû sz�ra vezethetõ vissza. A yo-yo t�rt�nelem �j korszak�t kezdte meg a cikk hat�s�ra.

  Ek�zben a F�l�p-szigeteki lakosok mesterei lettek a j�t�k elk�sz�t�s�nek, illetve haszn�lat�nak. Kiv�l� fafarag�k �s j�t�kosok lettek, hisz kisgyermek korukt�l kezdve ezzel t�lt�tt�k szabadidej�ket. A yo-yo-z�s nemzeti hagyom�ny lett a F�l�p-szigeteken. Nem meglepõ, hogy a ma ismert yo-yo-z�s form�ja is innen jutott el a Egyes�lt �llamokba. Az 1920-as �vekben Pedro Flores mutatta be az elsõ filipp�n� yo-yo-t az �llamokban, majd 1928-ban megalap�totta saj�t nev�vel f�mjelzett c�g�t Kaliforni�ban.

A Flores yo-yo-kat egyetlen darab f�b�l, k�zzel faragt�k. Forradalmian �j volt benn�k, hogy a zsin�r nem r�k�tve, hanem egy hurok seg�ts�g�vel volt r�gz�tve a tengelyhez. �gy a yo-yo nem t�rt vissza azonnal k�zbe, hanem egy ideig csak p�rg�tt. Ezt nevezik sleep poz�ci�nak, ami a mai yo-yo-z�s alapja, s ez biztosija azt, hogy a yo-yo tr�kk�k sz�ma v�gtelen.

  Az �zletember Donald F. Duncan Sr. 1928-ban vagy '29-ben, San Francisc�ban tal�lkozott elsõk�nt a Flores yo-yo-val. Lehetõs�get l�tott a j�t�kban, amivel Pedro nagy k�z�ns�get tudott standj�hoz vonzani n�h�ny tr�kk bemutat�s�val. Nemcsak a yo-yo �tlet�t, de mag�t a Pedro Flores c�get is megvette. Ahogyan mondani szokt�k, a t�bbi t�rt�nelem.

  Donald Duncan kitûnõ �zletember volt. Rekl�mhadj�ratot ind�tott �s yo-yo oktat�kat k�pzett �s alkalmazott mind az Egyes�lt �llamokban, mind Nyugat-Eur�p�ban. A "Duncan Yo-Yo Professionals" az elad�sok n�vel�se c�lj�b�l �llamr�l-�llamra j�rva mutatta be �s tan�totta a yo-yo tr�kk�ket, versenyeket szervezett. M�s c�get is kezdtek fant�zi�t l�tni a j�t�kban; a verseny egyre nõtt. Duncan, hogy �rdekeit megv�dje, 1932-ben a "yo-yo" v�djegy kiz�r�lagos haszn�lati jog��rt folyamodott, amit meg is kapott. A konkurens c�gek, mivel term�k�k megnevez�s�re a yo-yo kifejez�st nem haszn�lhatt�k k�nytelenek voltak "gyere vissza"-ra ("come back"), "visszat�r�s"-re ("return"), "�rv�nylõ k�tkerekû"-re ("whirl-a-gig"), vagy "p�rgõ"-re ("twirler") keresztelni saj�t verzi�jukat.

  1946-ban a Duncan c�g Luck-ba, Wisconsin-ba k�lt�z�tt, s a v�ros hamarosan a vil�g yo-yo fõv�ros�v� v�lt, ahol 3600 darab yo-yo-t gy�rtottak �r�nk�nt. Az eredeti, t�lgyf�b�l k�sz�lt yo-yo-k gy�rt�s�hoz �vente 1.000.000 db egy l�bnyi sz�les deszk�t haszn�ltak fel. 1960-ban kezdõd�tt el ma is megtal�lhat� mûanyag yo-yo-k gy�rt�sa. Az elad�sok folyamatosan nõttek. Csak a Duncan c�g 1962-ben 45 milli� darabot adott el az �llamokban, ahol pedig csak 40 milli� gyerek �lt. De m�g �gy sem tudt�k kiel�g�teni az ig�nyeket, �s a dr�ga telev�zi�s rekl�mok, a t�l�r��rt fizetett magas b�rek, �s az anyag�rak s�lyosan cs�kkentett�k a c�g profitj�t. A folyamatos jogi csat�roz�sok a yo-yo v�djegy miatt szint�n s�lyos p�nzekbe ker�ltek. A konkurens c�gek kem�nyen harcoltak, hogy õk is a yo-yo-k�nt nevezhess�k meg term�k�ket. V�g�l 1965-ben a Legfelsõbb Fellebbviteli B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy a Duncan c�g v�djegye a yo-yo sz�ra nem �rv�nyes. A sz� a k�znapi haszn�latban olyannyira elterjedt, hogy a nyelv r�sz�v� v�lt: m�r nem a Duncan term�ket, hanem a j�t�kot jellemezte.

  Tragikus m�don a Duncan c�g 1965 november�ben csõdbe ment. B�r a g�pek az �rver�s sor�n k�l�nb�zõ v�s�rl�khoz ker�ltek, a leg�rt�kesebbet, vagyis a "Duncan" nevet �s amit az f�mjelzett, a Flambeau Mûanyagipari c�g szerezte meg. J�nius hatodik�t Nemzeti Yo-Yo Napp� nyilv�n�tott�k, Donald Duncan Sr. sz�let�snapja alkalm�b�l, a j�t�k �s a sport n�pszerûs�t�s��rt tett munk�ja megbecs�l�se jel��l.

  Napjainkban a technol�gia fejlõd�se olyan �temû �s olyan �tfog�, hogy hat�sa al�l az egyszerûnek l�tsz� yo-yo sem vonhatja ki mag�t. Az 1970-es �vektõl kezdve a yo-yo gy�rt�k egyre nagyobb hangs�lyt helyeztek a s�lyeloszl�sra, s a s�ly nagyobb h�nyada ker�lt a yo-yo k�t sz�l�re, ezzel megsokszorozva a fordulatsz�mot. Tom Kuhn szabadalmaztatta a „No Jive 3-in-1" yo-yo-t, amely az elsõ cser�lhetõ tengelyû, k�zzel is sz�tcsavarhat� yo-yo volt. Ugyancsak t�rt�nelmi l�p�snek nevezhetõ az 1980-ban Michael Caffrey �ltal szabadalmaztatott „Brain" yo-yo, ami egy elõre meghat�rozott p�rg�si sebess�gre lassulva automatikusan visszat�r a k�zbe. A 1990-es �vektõl v�ltal elterjedt� �s k�zkedvelt� a csap�gyas yo-yo-k.

  De a t�rt�netnek m�g nincs v�ge, hisza NASA 1985 �prilis 12-�n elõsz�r vitt yo-yo-t az ûrbe. Egy egyszerû p�rgõ yo-yo-t haszn�ltak a mikrogravit�ci� vizsg�lat�ra, s azt tapasztalt�k, hogy a yo-yo-t kis sebess�ggel el lehet dobni, mely �gy a zsin�r ment�n haladt. Ennek ellen�re a yo-yo nem vette fel a sleep pozici�t,s a gravit�ci� hat�sa n�lk�l a yo-yo egyszerûen visszat�rt a k�zbe. A yo-yo-t ugyanakkor mindenk�ppen dobni kellet, hisz a gravit�ci� n�lk�l az nem tekeredett le a zsin�rr�l. 1992 j�lius 31-�n egy SB-2 yo-yo az Atlantisz ûrrep�lõg�p fed�lzet�n ugyancsak a vil�gûrben tal�lta mag�t, s az asztronaut�k egy ismeretterjesztõ filmhez haszn�lt�k.

  Neh�z bizony�tani, hogy a yo-yo val�j�ban honnan ered, vagy hogy mely orsz�gb�l mely orsz�gba terjedt el. Egy biztos, nincs m�g egy olyan j�t�k amely ilyen egyed�l�ll� t�rt�nelemmel rendelkezne. Annak ellen�re, hogy a yo-yo-z�s az idõk folyam�n �t�lt neh�z idõszakokat, a n�pszerûs�ge, mint a j�t�k maga, mindig visszat�r!!!